Hogyan lettem sárkány-dalszöveg 1. Ébredés
2015.01.10 22:36
Mi tűnékeny álomként jön majd el,
Megszakad a kör
és senki sem felel
Hol utam véget ért
Álomnak tűnik most minden...
Hazafelé tartok,
Szívem tündököl és dalom messze száll,
Tomboló szél ragadja el szövetségünk zászlaját.
Refr.: Álmodom a létem peremén tovább,
Hol pászmát szór a fény szanaszét,
Elindultam már réges rég
S ez az a hely,hol utam tényleg véget ér...
Kezem nyújtom feléd,
Felgyorsul az idő
A tükörből egy új arc néz vissza rám,
Elveszem a részletekben
Tündököl a világ,lelkem megrezzen,
Hol egy történet véget ért,
Új kezdődik el.
Refr.: Álmodom a létem peremén,
Hová nem jut el a fény,
Elindultam rég,
Ez az a hely,hol utam most véget ér...
Álomként indult
Ma jelenemnek hívom,
Súlyos béklyók ülnek szívemen,
S ha tükörbe nézek,
Egy másik arc néz vissza rám.
Feladnám,de tudom már
Kezed az enyémre simul,
És hallom a tiszta hangokat,
Ébren és álmomban ők szólítanak
Az ég felé nyújtjuk kezünket,
És a szél által tépett lobogót
Együtt elérjük végre.
